Meddig tűrjük még?

Egyesületünk 1996. évtől fáradozik azon, hogy a gondjaira bízott Isaszegi közel 17 hektár területen egy üdülésre és horgászatra alkalmas pihenőparkot alakítson ki. A terület, amelyet gondjainkra bíztak egy teljesen elhanyagolt, valamikor volt halastó helyén tenyésző fákkal, bokrokkal teletűzdelt, helyenként kisebb nagyobb vízfoltokkal tarkított terület volt, a végében elhagyott valamikor szebb időket is megélt majorépülettel. A terület közepén a Rákos patak próbálta kikerülni a korábbi időkből itt maradt egyensúlyát vesztett, megdőlt zsilip betonvályús részeit. Szóval, ennek állt neki az egyesület, hogy eleget tegyen a feladatának, és horgásztavat létesítsen. Nekiállt és kitakarított 10 hektárt fától, bokortól, lerakott szemétkupacoktól, rozsdás vasaktól, csillepályától, építési törmeléktől.

Megterveztették és engedélyeztették a tó-láncolat utolsó tagjaként az új horgásztavat, annak gátjait, zsilipjeit, a tó mellett létesítendő új patakmedret a Rákos pataknak. A tervezéssel új szakasz kezdődött, mert a korábban volt, még a hatvanas években a Gödöllői Egyetem által működtetett halastó rendszer – egy árvíz mosta el az egészet -, helyén több horgászegyesület, vállalat, vállalati egyesület által létrehozott tórendszer alakult ki, amelyhez 9. tóként csatlakoztunk.

(Megjegyzem, jó elgondolás volt, hogy az állami tulajdonban lévő elhanyagolt területeken, új anyagi erőket bevonva, bérletért cserébe, pihenőterület alakuljon ki, Budapest közvetlen közelében.)

Persze a gyanúsan idillikus képet, hogy itt valami mindenkinek tetsző dolog alakulhasson ki, az állami akarat és az emberek pihenési és hobbi igényeinek kielégítése céljából, beárnyékolta az állam másik szervének nem igazán körültekintő engedélye alapján Gödöllő városa által létesített szennyvíztisztító ráépülése a Rákos patakra! Az engedélyezésre és ráépülésre, majd a bővítésére persze akkor került sor, amikor már működtek a horgásztavak (1997).

Azt nem értem igazán, hogy egy olyan városnak, amelynek a súlyponti részei és nagy része a választóvonalnak is betudható 3. sz. főút északnyugati oldalán van, miért kell a szennyvizét a másik oldalra áterőszakolnia arra az oldalra, amely oldalon a természeti adottságok, tájvédelem szempontjából védett részek vannak!

Persze sok mindent lehetne még nem érteni, de azt azonban végképp nem értem, hogy hogyan lehet egy olyan szennyvíztisztítót üzemeltetni már húsz éve – büntetlenül -, amely az első perctől kezdve hibásan és rosszul működve az elmúlt időszakban csak ideiglenes működési engedélyt kapott és az óta csak romlottak a működési paraméterei! (Nem tekinthető megfelelő büntetésnek, hogy az éves tervekben már betervezve ott szerepel a szennyvízbírság, és azt költségvetésből fizetik!)

Ennek az írásnak a címe, a benne rejlő kérdés is azt jelenti, hogy meddig tűrjük még azt az állapotot, hogy egy szennyvíztisztító kifizetve a szennyezés miatti büntetést, nyugodtan szennyezi tovább a környezetét.

Hogyan is szennyezi a környezetét és mi a bajunk a szennyezéssel? Nos csak annyi, hogy a tisztítóba (nem is tudom, miért nevezik annak) bekerülő városi fekáliába levő fosszilis –bomló szerves anyagok- szennyező anyagok a vízben oldva, vagy oldatlan állapotban lebegve, szinte akadálytalanul kijutnak a valaha kristálytiszta vizűnek mondott Rákos patakba!

Amióta ez a rendszer működik, rosszul látva el feladatát, olyan környezeti károkat okozott, amelyeknek a következményeit szinte be sem lehet látni.

A károk között van az is, hogy éveken keresztül, a szennyezett patakvíz bejutva a tavakba, a mi tavunkba is, évente halpusztulásokat okozott.

Arról nem tudunk, hogy a térségben vadon élő állatok körében, amelyek ivóhelyként használják a patakot, vajon milyen elváltozásokat okozott a szennyezett víz.

Arról sincs kimutatás, hogy a szennyezett vizű Rákos patak mellett, annak hatásterületén belül elhelyezett vízkutak – ezek látják el ivóvízzel Gödöllőt és Isaszeget is – a leszivárgások miatt, hogyan és milyen mértékben szennyeződtek el!

Az Egyesületünk a környezeti károkat látva és a károkat szenvedve, beperelte a Szennyvíztisztító üzemeltetőjét, és lásson csodát ország és világ ezt a pert elvesztettük, négy év huzavona után, olyan nyilvánvaló tények mellett, egyszerűen nem hittük el, hogy van az országban olyan bíróság, amely az ellenfél beismerése mellett nem mondja ki a nyilvánvaló károkozás tényét. Szégyenlem ezt leírni, de mégis megteszem, mert a Vízügyi hatóság által kiállított a bírósággal közölt adatok alapján a vonatkozó időszakban több mint 70 millió Ft szennyvízbírságot ismertek el, és van olyan bírósági megítélés, hogy a nyílt színen folyó névvel is nevezett Rákos patak elszennyezett vize több mint 6 km távolságban, lévő tóban halpusztulást idéz elő, és nem felelős ezért az élő vizet elszennyező szennyvíztisztító.

A felelősségről is néhány mondat.

Az FVM rendelete szerint minden évben az Isaszegen gazdálkodóktól adatokat kérnek a földek Nitrát tartalma miatt és meghatározzák a földekre kijuttatható trágya milyenségét és mennyiségét. Kérdezem, hogy a Rákos patak, amelyben minden mérés alkalmával Nitrátból hétszeres túlterhelés van, vagy az, hogy a víz lúgossága 1/3 résszel magasabb, mint a megengedhető, vagy az ammónium mért értéke háromszorosa a megengedett értéknek, ez nem befolyásolja ezt az érzékeny területet?

A Gödöllő és Vác térségi Vízgazdálkodási Társulás minden évben a természetes vizek partjain elterülő művelhető területek használóitól díjakat szed, amelynek ellenében rendben kellene tartani az olyan területeket, mint pld. a Rákos patak.

Ennek ellenére a Rákos patak az előzőekben említett fosszilis szennyezés következtében a patak meder 2/3 részéig lágy iszappal van feltöltődve, amely fokozottan környezetszennyező, növeli az árvízveszély lehetőségét, és nem karbantartható túlzott növényi burjánzást idéz elő. Kérdezem, ki a felelős és mikor kezdik rendezni ezt a húsz éve akut problémát?

Az ÁNTSZ meddig engedi még ezt a nyílt színű környezetszennyezést, amely nyilvánvalóan veszélyezteti az ivóvíz bázist.

A szennyvíztisztító elleni perünk első tárgyalásán azt találtam mondani a bíróságon, hogy az alkotmányunk szerint jogunk van a tiszta vízhez, mire a T. Bíróság azt mondta, nem kell rögtön az Alkotmányt citálni, hát nem is tudom, hogy mégis talán nem kellene-e…………?

Ez a bejegyzés a 2016. évi állapotot tükrözte ideáig…folytatása hamarosan következik!

%d bloggers like this: